Isten, az Ő szuverén kegyelméből egyeseket [nem mindenkit] eleve elrendelt az örök életre. Jézus csak ezekért a kiválasztottakért halt meg. Isten a kiválasztottakat életük egy pontján újjászüli és csakis ezen újjászületés után lesz képes az ember Istent választani [és képtelen lesz elutasítani], végül pedig a kiválasztottak számára kiesni e kegyelemből lehetetlen.
A kálvinizmust és annak képviselőit rengeteg félreértés övezi, sajnos gyakran a kívülállók ilyen-olyan okok miatt egy torz képet látnak ehhez a teológiai irányvonalhoz kapcsolódóan. Nem beszélhetek mindenki nevében, viszont azt mindenképpen tisztáznánk, hogy a honlap írásai és szerkesztőinek elvei hogyan jelennek meg bizonyos kérdésekben.
Üdv! Nagy Gergely vagyok, református teológus, lelkész. Azért indítottam el ezt a honlapot, hogy Magyarországon is legyen egy felület, ahol válaszokat kaphatsz a reformált [kálvinista] teológiához kapcsolódó kérdéseidre. Itt, a honlapon fordításokat és saját írásokat is fogsz találni.
"A kálvinizmus az evangélium és semmi más."
"A kálvinizmus azt feltételezi, hogy Isten közbeavatkozása nélkül senki nem vágyna Krisztusra. Magára hagyva senki nem választaná Krisztust."
"Engem sértenek meg személyesen egy olyan Krisztus hirdetésével, aki nem lehet megváltónk a beleegyezésünk nélkül."
Az eleve elrendelés az a tan, ami kimondja, hogy egyedül Isten az, aki kiválasztja az üdvözülőket, hogy Isten irányítja az okokat, az időt és a megváltás minden körülményét és azt, hogy az Ő kiválasztása nélkül Bővebben...…
A református [kálvinista] teológia az ultra-ortodox mechanikus inspirációtannal szemben az organikus inspirációt vallja. Elismeri Isten döntő hatását, de megbecsüli azokat az írókat is, akiket Isten erre a célra kiválasztott. Első jellemvonása, hogy a divinumot feltétlenül Bővebben...…
Ami most már a kritikát illeti, egyfelől el kell ismernünk azt, hogy a kritikának bizonyos feltételekhez kötötten megvan a maga létjogosultsága, másfelől azonban a kritika ma olyan úton halad és olyan eredményeket produkál, hogy sok Bővebben...…
Minden kornak megvannak a maga uralkodó kérdései. Régen a Szentháromságtan és a Krisztológia volt. A reformáció korában a bűn és a kegyelem, és a hit által való megigazulás és a cselekedetek kérdése, a XIX. században Bővebben...…
Articulus fundamentalis az, hogy az írás Istentől ihletett: pasza gráfé theopneusztosz (II.Tim.3:16). Az auctoritas attól függ, hogy mennyiben fogadjuk el a Szentírás inspiráltságát? Minél tisztábban látjuk ezt, annál nagyobb a tekintélye. Az inspiráció a Szentiéleknek Bővebben...…
A Szentírásnak mindenkor, megingathatatlan és abszolút tekintélye volt mind a maga egészében, mind egyes könyveiben. Az egyház a Szentírást – valami rejtelmes úton és módon indíttatva – kezdettől fogva Isten igéjének tartotta. Tekintélyét tehát az Bővebben...…
Ha már most a keresztyénség területén belül a Szentírás körül harcoló és vitatkozó csoportokat megfigyeljük, akkor azt látjuk, hogy a különböző álláspontokat négy fő osztályba sorolhatjuk . Az elsőbe tartoznak azok, akik a Szentírásról szóló Bővebben...…
A keresztyénség első századainak hatalmas dogmatikai harcairól ma néha úgy beszélnek az emberek, mintha az valami régmúlt idő emléke lenne csupán, s mintha a teológusok dogmatikai harcokra ma már nem is lennének képesek. A valóság Bővebben...…
A predestináció (eleve elrendelés) és a kiválasztás a kálvinista (reformált) teológia egyik leginkább megütközést keltő, mégis leggyönyörűbb, biblikus tanítása. Sokakban él az a téves nézet, hogy Kálvin János „találta fel” e tanítást. Ezzel szemben már Augustinus Bővebben...…