Nagy Gergely

A református [kálvinista] teológia az ultra-ortodox mechanikus inspirációtannal szemben az organikus inspirációt vallja. Elismeri Isten döntő hatását, de megbecsüli azokat az írókat is, akiket Isten erre a célra kiválasztott. Első jellemvonása, hogy a divinumot feltétlenül respektálja és döntő fontosságúnak tartja. Ez az isteni faktor teljes elismerése, de nem kizárólagossága. Ebből Bővebben……

Ami most már a kritikát illeti, egyfelől el kell ismernünk azt, hogy a kritikának bizonyos feltételekhez kötötten megvan a maga létjogosultsága, másfelől azonban a kritika ma olyan úton halad és olyan eredményeket produkál, hogy sok nehézséget gördít az egyház és az ortodox teológia útjába. Tehát egyfelől megvannak a problémák, melyek Bővebben……

Minden kornak megvannak a maga uralkodó kérdései. Régen a Szentháromságtan és a Krisztológia volt. A reformáció korában a bűn és a kegyelem, és a hit által való megigazulás és a cselekedetek kérdése, a XIX. században Krisztus személye, most a Szentírás és az inspiráció. Érzik a kritikusok, hogy a Szentírás a Bővebben……

Articulus fundamentalis az, hogy az írás Istentől ihletett: pasza gráfé theopneusztosz (II.Tim.3:16). Az auctoritas attól függ, hogy mennyiben fogadjuk el a Szentírás inspiráltságát? Minél tisztábban látjuk ezt, annál nagyobb a tekintélye. Az inspiráció a Szentiéleknek az a speciális munkája, mellyel az írott kijelentés létrehozása céljából a Biblia szerint könyveinek íróit Bővebben……

A Szentírásnak mindenkor, megingathatatlan és abszolút tekintélye volt mind a maga egészében, mind egyes könyveiben. Az egyház a Szentírást – valami rejtelmes úton és módon indíttatva – kezdettől fogva Isten igéjének tartotta. Tekintélyét tehát az a hit adja meg, hogy Istentől származik, az Isten theopneusztiája által jött létre (II. Tim.3,16). Bővebben……

Ha már most a keresztyénség területén belül a Szentírás körül harcoló és vitatkozó csoportokat megfigyeljük, akkor azt látjuk, hogy a különböző álláspontokat négy fő osztályba sorolhatjuk . Az elsőbe tartoznak azok, akik a Szentírásról szóló dogma tiszta tanítását a legmélyebb biblicitással és a legerősebb orthodoxiával igyekeznek vallani. A másodikba sorolhatók Bővebben……

A keresztyénség első századainak hatalmas dogmatikai harcairól ma néha úgy beszélnek az emberek, mintha az valami régmúlt idő emléke lenne csupán, s mintha a teológusok dogmatikai harcokra ma már nem is lennének képesek. A valóság azonban az, hogy Arius és Athanázius, vagy Augustinus és Pelágius és a hozzájuk hasonlók között Bővebben……